A Szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház Szigetszentmiklós város egyetlen jelentős könyvtári intézménye.
Célom, hogy szakmai szempontból elemezzem a könyvtárat, bemutatva annak felépítését és folyamatainak működését. A dolgozat elején tisztázok fogalmat, mint például városi könyvtár, gyűjtőkör. Sorra kerül még Szigetszentmiklós rövid történeti áttekintése, a könyvtár története, kialakulása, az intézmény épületének belső felépítése. Bemutatom az intézmény jogi hátterét, a legfontosabb működést szabályozó törvényeket, rendeleteket és belső szabályzatokat. Szó lesz még a könyvtár működéséről, hagyományos és elektronikus szolgáltatásairól, reklám- és marketingeszközeiről, rendezvényeiről és tevékenységeiről, a jelenleg használt adatbázisáról, a Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis-ról. Továbbá megosztom a könyvtár által tervezett felhasználói elégedettségvizsgálat kérdőívét és néhány előzetesen levont következtetésemet. Elvégzek egy SWOT analízist, melyben elemzem a könyvtár erős és gyenge területeit, valamint a bennük rejlő potenciális lehetőségeket és veszélyeket is. Felvázolom a könyvtár vezetőségének terveit, melyeket a közelebbi jövőre kívánnak alkalmazni és végül egy összefoglalóban adom közre a tényeket és saját szubjektív véleményemet a könyvtárról.

A legdurvább példa talán a németországi lövöldözés volt, ami 16 áldozatot követelt. Az elkövető állítólag egy kedvelt lövöldözős játék hatására követte el tettét. Ironikus, hogy mindez abban a Németországban történt, ahonnan egyre gyakrabban hallani különböző törvénytervezetekről és szervezkedésekről az erőszakos számítógépes játékok cenzúrázásáról és/vagy betiltásáról.

További példa, hogy egy fiatalember kórházba került Svédország déli részében, mert összeesett, miután 20 órán keresztül „wowozott”. Az ilyen és ehhez hasonló történések persze nem nevezhetők ritkának: rendszeresen hallhatunk hasonló extrém „WoW”-os játékélményekről szóló igaz rémtörténeteket az USA-ból , amelyek során az illető súlyos állapotba került a túlzott játék miatt, vagy akár bele is halt a szünet nélküli „wowozásba”.

Személyes véleményem pedig a témáról az, hogy bár a játékok gép elé ültető ereje is elég nagy, de ennek ellenére nem csak a játékot hibáztathatjuk a függőség kialakulásáért. Valószínűleg a gyerekek környezetei is aktívan közrejátszott abban ami történt. Érdekes kérdés, hogy a több milliós játékostársadalmakból vajon miért csak néhány (tucat) ember válik kórosan függővé, illetve elmebeteggé a játék hatására? Hiszen mindegyikük ugyanazzal a játékkal játszik. Jómagam is éppen eleget játszok különböző lövöldözős, vagy internetes (szerep)játékokkal, mégis inkább blogot pötyögök iskolatársaim és tanáraim halomba lövése, vagy szinte már szuicid hajlamú maratoni wowozás helyett. Csak éppen arra a néhány fiatalra nem figyeltek rá a szülei. Csak éppen a tanárai sem. Csak éppen a diáktársai szívatták. Csak éppen depressziós volt... és még sorolhatnám a lehetséges tényezőket. Aki ilyen lelkiállapotban leledzik az bármitől "bekattanhat": Egy filmtől. Egy könyvtől. Egy mókustól a parkban. Tökmindegy. De a játék valószínűleg gyorsított rajta. És egyik esetben meghalt 16 ember, másik esetben pedig közel életveszélyes helyzetbe hozta magát egy fiatalember.

Egyesek számára a mobiltelefon nem csak egy tárgy. Számukra a mobil az értékmérő. Ez a kis kütyü sokaknál annak a szimbóluma, hogy fontos ember a gazdája, s minél többet csörög annál fontosabb. Régen azt mondták, hogy mutasd meg az írásodat, megmondom ki vagy. Napjainkra ez így módosul: mutasd meg a mobilod, megmondom ki vagy. Hát még akkor, ha a háttérképedet is láthatom!

És akkor még nem is szóltam az ugyancsak sok mindent eláruló csengőhangokról. Biztosan mindenki tapasztalta már (tömegközlekedési eszközön, útón-útfélen, akárhol), hogy egyszer csak valóságos égszakadás-földindulás (értsd: csengőhang „dallama”) hasít a viszonylagos csendbe, vagy alapzajba. A hang forrása nem más, mint egy kis szerkezet: egy illető mobiltelefonja. És ha az illető fogadja a hívást, akkor kezdődik a nemulass. A keresett személy (tisztelet a kivételnek) emelt hangú társalgásba fog, melyből bárki megtudhatja, hogy az illető mit csinált aznap, mik a problémái, stb. Az, hogy „közönségét” ez nem érdekli, esetleg zavarja, az már hóhidegen hagyja az illetőt, esetleg fel sem ötlik benne, hogy netán mindenki hallja a kommunikációját.

Napjainkra már a mobiltelefonok sem ússzák meg a kicicomázást. Ha a mobilod nem a legutolsó „trendi” slágerrel csörög és a készülékre nincs rózsaszín nyuszi húzva, eláshatod magad. Ezerféle elő- és hátlap, különböző színekben és mintákban, mobilra akasztható hasznos és kevésbé hasznos bigyók és figurák, mobiltartók a szivárvány minden színében (és még azon is túl) és sokféle anyagból. Minden mi szem szájnak ingere. 

Soha nem hagyjuk otthon, izgatott öröm fog el, ha megszólal, szinte már nem bírunk élni nélküle - ez derül ki egy nemrég közzétett, a mobiltelefon használatot vizsgáló nemzetközi kutatás eredményeiből. A Synovate tizenegy országra kiterjedő nemzetközi kutatásának eredményei szerint a mobiltelefon mára mindennapjaink egyik, ha nem a legfontosabb szereplőjévé vált. A felmérés szerint az apró, állandó elérhetőséget biztosító készülék nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy éjjel-nappal bekapcsolva, és állandóan kéznél van.

Az Egyesült Államokban, Kanadában, Dániában, Hollandiában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Malajziában, Szingapúrban, Tajvanon, Fülöp-szigeteken és Oroszországban készült felmérés eredményei szerint a mobiltelefont használók háromnegyede soha nem megy el úgy otthonról, hogy ne lenne nála a készüléke. Különösen magas a telefonjukat otthon nem hagyók aránya Oroszországban és Szingapúrban. Az orosz válaszadók 92, a szingapúriak 89 százaléka saját állítása szerint soha nem indulna el otthonról a telefonja nélkül. Ez a ragaszkodás odáig megy el, hogy a nyolcezer válaszadó mintegy harmada úgy érzi, nem bírna már élni mobiltelefon nélkül. A függők aránya Tajvanon és Szingapúrban kiemelkedő, az előbbiek 60, az utóbbiak 49 százaléka nem tudja elképzelni az életét a hordozható készülék nélkül.

A mobiltelefon az állandó elérhetőség mellett a folyamatos információáramlás lehetőségét és biztonságérzetet jelent használójának, így talán nem meglepő, hogy sokan ragaszkodnak hozzá. Újdonság viszont, hogy többen úgy vélik, készülékük elvesztése komolyabb problémát jelentene, mintha a pénztárcájuk tűnne el.

A kutatás eredményei szerint a válaszadók 25 százaléka számára komolyabb gondot okozna a mobiltelefonnal elveszett adatok ismételt beszerzése, mint ha a pénztárcával elveszett pénzt, bankkártyát és egyéb igazolványokat kellene pótolni. A legnagyobb arányban az oroszoknak okozna kihívást az elveszett készülék pótlása: míg a helyi válaszadók 39 százaléka a pénztárca, addig minden második személy a mobiltelefon helyettesítését találná komoly, szinte megoldhatatlan problémának. A kérdés ugyanakkor a legjobban a Fülöp-szigeteken élőket osztotta meg: 52 százalékuk a pénztárca, 47 százalékuk a mobiltelefon pótolhatatlansága mellett tette le a voksát.

A ragaszkodás további jeleit vélték felfedezni a kutatók abban, hogy a megkérdezettek 42 százaléka éjszakánként is az ágyhoz közel, a keze ügyében rakja le a telefont. Ez a szokás leginkább a fülöp-szigeteki (70%) és a maláj (62%) válaszadókra jellemző. Ez a két nemzet az egyébként, amely tagjait a leginkább örömmel tölti el megcsörrenő telefon hangja. Míg ugyanis a francia megkérdezettek 77 százalékát nem érdekli, addig a fülöp-szigetekiek 54, a malajziaiak 50 százaléka örömforrásként éli meg a hívásjelző hangot, számukra ugyanis ez azt jelenti, hogy valakinek valahol szüksége van rájuk.

A rövid szöveges üzenetküldés vitathatatlanul megváltoztatta az emberek kommunikációs és kapcsolatkezelési szokásait. A kutatás eredményei szerint ez a változás pozitív, szórakozató eredményekkel, és nem kifejezetten kellemes hozadékkal egyaránt járt. Eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka hazudott már sms-ben arról, hogy hol járt, vagy mit csinált, 20 százalékuk első randit szervezett, 12 százalékuk pedig szakított.

A kevésbé személyes üzenetküldésnek köszönhetően csökkennek a korlátok, oldódnak a gátlások, ami sokkal nyíltabb közléseket tesz lehetővé. A kutatás szerint körülbelül minden harmadik válaszadó flörtölt már írásban a partnerével, minden hatodik pedig mással is flörtölt a partnerén kívül. A legnagyobb arányban a britek és az oroszok udvarolnak sms-ben. A britek 47, az oroszok 40 százaléka flörtölt már a partnerével, míg az előbbiek 26, az utóbbiak 24 százaléka küldött már kacér, kihívó üzeneteket olyan személynek, akivel nem járt együtt.

Természetesen nem csak a kellemes témáknak ad teret az üzenetküldő funkció. A válaszadók 12 százaléka szakított már, 8 százalékukat pedig ejtették már sms-ben. A vizsgált országok közül a fülöp-szigetekiek, a malájok és az oroszok választották a legnagyobb arányban az elválás ezen nem túl baráti módját. A fülöp-szigeteki válaszadók 23, a maláj és orosz megkérdezettek 22 százaléka dobta már partnerét sms-ben. Az élmény fordítottját a maláj és a fülöp-szigeteki válaszadók közül élték meg a legtöbben. Az előbbiek 20, az utóbbiak 17 százaléka kapott elbocsátó "szép" üzenetet.

Ma már az újabb és újabb készülékek egyre több funkcióval vannak ellátva, így a telefonok az alapvető hívás és üzenet funkciók mellett a legkülönbözőbb dolgokra használhatók. A felmérés eredményei szerint tízből hat válaszadó otthonosan kezeli a multifunkciós készülékeket, mintegy 37 százalékuknak azonban fogalmuk sincsen, hogyan kell használni a mobilokba beépített modern kütyüket.

A kutatás eredményei szerint a tucatnyi közül a két alapvető mellett csak három rendszeresen használt funkció van a telefonokban: az ébresztőóra, a fényképezőgép és a játék. A mobil ébresztő funkcióját a válaszadók 67, a kamerát 62 százaléka használja, míg a játékokkal a megkérdezettek 33 százaléka szórakoztatja magát. A legtöbb funkciót a fülöp-szigeteki válaszadók használják: 88 százalékuk igénybe veszi az ébresztést, 63 százalék játszik, 48 százalék zenét hallgat, 44 százalék videót, 13 százalék pedig tévét néz a mobilján.

Mobilfüggőség: már nem lehet élni nélküle?
http://www.legnepszerubbsuli.hu/hirfalo/hirfalo
(Az oldal nem érhető el, de a google-n keresztül még meg lehet jeleníteni a cikk tartalmát:
http://209.85.135.132/search?q=cache:A_UGFeBi4D0J:www.legnepszerubbsuli.hu/hirfalo/mobilfuggoseg_mar_nem_lehet_elni_nelkul+http://www.legjobbsuli.hu/hirfalo/mobilfuggoseg_mar_nem_lehet_elni_nelkul&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=uk)
2009. október 01.
Forrás: DUE Online

A mobiltelefonok használata fontos, szinte nélkülözhetetlen részévé vált az emberek mindennapjainak. Sajnos azonban egyre többen vannak azok, akik szinte létezni sem tudnak a mobil készülékük nélkül.

A jelenségre a Floridai Egyetem egészségügyi szakemberei hívták fel a figyelmet, akik szerint a mobiltelefonok használata néhány ember számára egyre súlyosabb problémát jelent. Jó példa erre, hogy sokan idegesek lesznek, amikor rájönnek, hogy a kedvenc készüléküket véletlenül otthon hagyták. Másoknál inkább az figyelhető meg, hogy gyakorlatilag egész idejüket a telefonon történő babrálás tölti ki, például azt ellenőrizve, érkezett-e új üzenetük.

Ahogy a számítógépeknél és az internetnél már megszokott, a mobiltelefonoknál is kezd kialakulni a függőség. A szakemberek kénytelenek voltak nevet is adni a betegségnek, így lett a mobilfüggőség hivatalosan Mobile and Internet Dependency Syndrome (MAIDS). Persze, kevesen ismerik el, hogy valóban túlzott mértékben függnek a mobiltelefonjuktól, ez azonban önbecsapás. A kutatók szerint az internet és a mobiltelefonok csak a függőség egy új formái. Az alapokok a legtöbb esetben ugyanazok. Csak a függőség tárgya más. "Nem feltétlen arról van szó, hogy valaki állandóan telefonálni akar, sokkal inkább arról, hogy állandóan elérhető akar lenni" - jelentette ki a témával kapcsolatban Lisa Merlo, a Floridai Egyetem munkatársa.

A kutató azonban rávilágított: a mobilfüggőség felismerése azért különösen nehéz, mert teljesen normális, elfogadott dolog a mai világban, hogy valakinek mobiltelefonja van és azt gyakran használja. Vagyis nehéz megkülönböztetni a már függő személyt a csupán nagyon elfoglalt embertől.

Egyre-másra vizsgálják az orvosi csoportok, hogy a telefonok rádióadói mekkora veszélyt jelentenek az emberek számára, pedig az igazi veszély forrása maga a telefon, mint kommunikációs eszköz. A parányi szerkezet elvesztése vagy otthonfelejtése sokakban komoly szorongási érzetet, szinte már lelki traumát vált ki, mely oka nem maga a készülék utáni ragaszkodásban keresendő – hiszen azt legtöbbször évente kétévente cserélik –, hanem az elérhetőség és a mások elérhetőségi adatainak elvesztése által okozott hiányérzet okozza. Egy koreai civil szervezet például a gyerekek telefonhasználati szokásait vizsgálja és bizony arra jöttek rá, hogy igen komoly függőségi viszonyok alakulnak ki bennük. A KADO nevű csoport már 2005 óta aktívan tevékenykedik és bizony megdöbbentő eredményekről számoltak be. A 14 és 19 év közötti vizsgált alanyok 38%-a havonta több, mint 1000 szöveges üzenetet küld telefonjáról, míg 43%-uk órák és tanfolyamok alatt sem képes elszakadni a kommunikációs berendezéstől.

A KADO és a koreai SKT Telecom közös célja, hogy az ifjúságot segítse a telefonjaik rendeltetésszerű használatában. Az aktivisták nem csak vizsgálódnak, hanem segítik is a fiatalságot. Kiválasztott tanulókkal két hónapig együttműködve beszélgetnek a mobiltelefonok használatáról segítik őket kezelni azt a helyzetet, ha nincs náluk a készülékük, valamint a program keretében speciális telefonlezáró szoftverek segítségével blokkolják az órák alatti mobilhasználatot. Nyilván érdekes kérdés, hogy az SKT, mint szolgáltató miért vesz részt egy a hálózati használat csökkentése, vagyis normalizálása érdekében létrejött kezdeményezésben. Az egyik ok nyilván a társadalmi szerepvállalás, a másik pedig hideg racionalizmus. Koreában a szöveges üzenetek átalánydíjas csomagokban is elérhetőek azaz igazából sok haszna nincs belőle ha valaki ezresével küldi az üzeneteket, talán számára pont az a jó, ha kevésbé terhelik a hálózatát. De persze az sem kizárt, hogy speciális telefonokkal és előfizetésekkel segíti majd az ifjúságot a mobiltelefonok által okozott függőség kezelésében.

Új betegség a mobilfüggőség
http://www.sg.hu/cikkek/49926/uj_betegseg_a_mobilfuggoseg
2007. január 27.

A mobilfüggőség is betegség
http://mobilarena.hu/hir/a_mobilfuggoseg_is_betegseg.html
Szerző: (An)Dante, 2007. november 27.
Forrás: Engadget

A témában jó ideje kutatást folytató Dr. Tao Ran a Times Online magazinnak adott interjúban beszélt a tervekről. Elmondta többek között, hogy felvették a kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), annak érdekében, hogy hivatalosan is bejegyezzék a megnevezést és a besorolást. Ennek eredményeként hamarosan mentális rendellenességnek minősülhet a túlzott internetezést. A szervezet a maga részéről szintén élénk érdeklődést tanúsít a kérdés iránt, főként az utóbbi évek megfigyelései alapján.

Azt persze még ma is sokan vitatják, hogy pontosan mi is számít túlzott használatnak. A szakember szerint napi 6,1 óra már túl sok, aki pedig gyakran ennyit, vagy még több időt tölt online, a számítógép előtt ülve, az már igenis függőnek számít. Ran több mint négy évet töltött mintegy 3000 páciens viselkedését és tüneteit figyelve, hogy a lehető legpontosabban behatárolja a függőség korlátait és jellemzőit. Kutatása eredményeként a netfüggőség hamarosan az alkoholizmus és a túlzott szerencsejáték mellé sorakozhat fel a hivatalos dokumentációban.

Külső felmérések szerint a fiatalok több mint 40 százaléka érzi úgy, hogy esetében már egyértelműen kialakult a függőség, az Egyesült Államokban viszont a 18 és 30 év közötti nethasználók mindössze 18 százaléka nyilatkozott hasonlóan. Kínában már csak azért is fontos ez a kérdés, mivel a netezők fele ebbe a korosztályba tartozik, a világhálóra rendszeresen felmerészkedők száma pedig a vidéki régiók fokozatos bevonásával rohamos ütemben nő. Az országban már megnyíltak az első speciális klinikák és nyári táborok, ahol elsősorban ilyen fiatalokat kezelnek.

Egyelőre még nem dőlt el, hogy a hivatalos besorolás mikor születhet meg - a terv elvetése esetén is biztos azonban, hogy folytatódnak a kutatások a témában.

Netfüggőség - a modern kor betegsége?
http://www.cybergen.hu/?q=node/4183
Szerző: dEx, 2008. november 14.
Forrás: sg.hu

Ha olvastad az előző cikket, akkor mostanra már biztosan átgondoltad és megállapítottad, hogy igen-e vagy nem, akkor gondolkozz el azon, hogy nem kellene-e tenni valamit ellene, mielőtt nem késő.

De miért olyan vonzó az Internet?

Bizonyára tudod, hogy itt aztán beszélgethetsz és ismerkedhetsz emberekkel anélkül, hogy kimozdulnál otthonról, és bár folyamatosan társalogsz, és kapcsolatokat tartasz fenn, ez akkor sem az igazi. Itt nincsenek arcok, nincs felelősség, bármiről beszélhetsz anélkül, hogy vállalnod kellene a következményeit. Mondhatsz akár bántó dolgokat is, mert úgysem lát az, akinek szánod, ha pedig kellemetlen választ kapsz, egy gombnyomás és már meg is szabadulhatsz a kínos vendégtől. Úgy érzed, folyamatosan társaságban vagy, pedig ez nagy tévedés. Kikapcsolod a számítógépet és egyedül leszel, mint a kisujjam.

Az igazi barátok lemorzsolódnak mellőled, mert velük nem foglalkozol, vagy ér egy olyan élmény, amit feltétlenül meg kellene beszélned valakivel, de nem lesz rá módod, mert nem lesz egy arc, amelyik visszamosolyog, reagál, megvigasztal vagy tanácsot ad.
Nagyon jó dolog az Internet, akkor, ha szeretnél valamilyen témáról többet megtudni, ha levelet szeretnél küldeni a barátaidnak, vagy szeretnél kikapcsolódni egy kicsit. Nem is arról van szó, hogy ne csináld! Hasznos és nagyon praktikus, ugyanakkor szórakoztató a Net, csak tudj vele bánni. Tudd a mértéket és ne engedd, hogy a fontos dolgokról elterelje a figyelmedet és az energiáidat. Sokat lehet belőle tanulni, sok fontos dolgot lehet belőle megtudni, de fogadj meg egy tanácsot. Legyen ez a sokadik a sorban és legyenek inkább a körülötted lévő hús-vér emberek az elsők, a családod és a barátaid. Meglátod, Te is sokkal jobban fogod érezni magad. Igazi szeretetet ugyanis csak a környezetedtől kaphatsz.

S ha ezzel nincs gond, kedvedre netezhetsz a maradék idődben.

Egy érdekes betegség, a netfüggőség
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/12368/1
(Az oldal nem érhető el, de a google-n keresztül még meg lehet jeleníteni a cikk tartalmát: http://209.85.135.132/search?q=cache:z55khs_qjMcJ:www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/12368/1+http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/12368/1&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=uk)
Szerző: Tamás, 2009.12.21.

Nem a (madár/sertés) influenzáról, vagy a gyomorrontásról, még csak nem is egy komoly, gyógyíthatatlan betegségről van szó. Mégis érdemes elgondolkodni azon, mi vajon nem szenvedünk-e még ettől a betegségtől! Ha megfertőz bennünket, nem érzünk fájdalmat, nem vagyunk rosszul, legalábbis fizikailag nem. Akkor hát mi ez?

Nem egy szokványos betegségről van szó, mint ahogy azt már említettem is, ez a kór ugyanis nem a testünket támadja meg, hanem a gondolatainkat, a lelkünket. Pontosabban ez egy olyan függőség, mint az alkoholistáknak az alkohol, a dohányosoknak a cigaretta vagy a kábítószereseknek a heroin például. Ez a betegség az Internet-kór, amit bizony ha nem vigyázol, könnyen elkaphatsz. Remélem, attól, hogy most ezt a cikket olvasod, még nem tartozol közéjük. Ha nem tudod eldönteni, vizsgáld meg magad, hogy rendelkezel-e az alábbi tünetekkel.

Akkor van baj, ha az első percben, amint akad egy kis szabadidőd, máris ülsz a számítógép elé, és az utolsó pillanatig, amíg csak lehet, fel sem állsz. Vagy például felkelsz reggel és az első gondolatod az, hogy végigpörgeted aznapi teendőidet magadban és azt vizsgálgatod, mikor lesz alkalmad bekapcsolni a gépet. Ha meghívnak a barátok valahová, de te lemondod, mert inkább ülsz otthon az Internet előtt, nehogy elszalassz annyi időt is. Elfelejted, hogy még nem is vacsoráztál, mert olyannyira belemerültél az internetezésbe, hogy nem is érezted, hogy éhes vagy.

De még sorolhatnám a végtelenségig a különféle tüneteket, azt hiszem ennyi bőven elég ahhoz, hogy eldöntsd, megfertőzött-e a különös kór.

Egy érdekes betegség, a netfüggőség
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/12368/1
(Az oldal nem érhető el, de a google-n keresztül még meg lehet jeleníteni a cikk tartalmát: http://209.85.135.132/search?q=cache:z55khs_qjMcJ:www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/12368/1+http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjbd/0/12368/1&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=uk)
Szerző: Tamás, 2009.12.21.

Mint mai fiatal én is számtalanszor találkozom ezzel a manapság már problémának számító állapottal.

Saját tapasztalatom alapján mondhatom, a mai gyerekek már 5-6 éves korukban számítógép elé ülnek. Vagy azért, mert megkapják első PC-jüket, vagy, mert az óvodában, de legkésőbb az iskolában sor kerül a használatára. Aztán pedig az eleinte ritkának számító használat egyre gyakoribb lesz.

A gyerekek hozzájutnak első játékszoftverükhöz, megismerkednek az internet által nyújtott korlátlan lehetőségekkel és aztán mindez csak rosszabbodik. A napi 1-2 órás használat aztán már 5-6 órássá alakul és már más nem is érdekli az általában még kiskorú személyt.

Gyakran elkezdenek romlani a tanulmányi eredmények, elfogynak a barátok és nem marad más csak a számítógép. Ezenfelül az egészségre is káros lehet, rontja a látást és a mozgásra szánt időből is rengeteget elvesz. Ez persze csak az egyik véglet. Vannak, akik munkára használják a számítógépet vagy tanuláshoz veszik igénybe, de ezen emberek többsége is azt mondja, ha tehetnék nem is vagy csak ritkán ülnének gép elé.

Persze ezen problémák a szülők kellő odafigyelése által orvosolhatók mert valóban hasznos és manapság már nélkülözhetetlen eszköz a számítógép de ezen felül még sok más érdekes dolog is létezik.

A gép a teremtményünk, s ha már megalkottuk, a végletekig igénybe is vesszük segítségét. Ám a gépre hagyatkozás, az önerő viszonylagos feladása kiszolgáltatottakká és testileg-lelkileg gyengékké tesz bennünket – vélik többen is.

A gépek közül a számítógép a legintelligensebb, szinte mindenhol igénybe vehető segítség. Jelen van az iparban, a közlekedésben, a korszerű gépkocsik sem működtethetők nélküle, és persze ma már szinte minden otthonban is. A szoftvergyártók üzleti megfontolásból az operációs rendszereket egyénileg alakíthatókká tették, ezáltal a felhasználó saját igényei szerint alakíthatja gépének „karakterét”. Így válik a személyi – asztali – számítógépből személyes számítógép, majd a különféle felhasználói programok jóvoltából egyesek számára nélkülözhetetlen életfeltétel. Emellett a fogyasztói kényszer is beteggé teszi az embert, aki addig nem nyugszik, míg birtokába nem kerül a legmodernebb csúcsgép. Ki sem tudjuk már használni a gép adta lehetőségeket, ennek ellenére folyamatosan korszerűsítünk, nehogy le- vagy inkább „elmaradjunk” (egyébként erre játszanak rá a szoftvergyártók is).

A játékprogramok és az internet szinte a géphez láncolják a felhasználót, aki drága életidejét áldozza kedvtelésének. A függőség mértéke összefügg a számítógép nyújtotta lehetőségekkel is. Egy gyors, multimédiás csúcsgép, a nagy képfelbontású, valósághű vagy még annál is szebb, izgalmasabb képet szolgáltató megjelenítő önmagában is erős kísértést jelent; a játék, a munka, a kalandozás a világhálón még élvezetesebb, különlegesebb egy ilyen monitoron keresztül.

Az internet – és különösen a játékok – a felhasználót szinte a géphez láncolják, az érzékek a végletekig feszülnek, ám ha a játékot siker is koronázza, a játékos megnyugvásra nem találhat, mert ez a játékszenvedély újrateremti önmagát. A számítógép adta kaland kimeríthetetlen, egy-egy fociprogrammal például a szituációk változatossága miatt évekig el lehet játszani, de ugyanígy a stratégiai játékok sem ismétlik önmagukat.

Az ilyen internetes játékok veszélyeztetik a normális emberi életet, mivel a felhasználó, ha teheti, akár 10–12 órát is – az emberek helyett – a géppel tölt. Egy jó könyvbe is bele lehet felejtkezni, ezt is nehéz letenni, ám míg az olvasás fejleszti személyiségünket, agyunkat, addig a céltalan szörfözés, a szexuális tartalmú oldalak nézegetése, zenék monomániás letöltögetése vagy a legtöbb számítógépes játék éppen ellenkező hatást vált ki, beszűkíti személyiségünket.

Vladan Starcevic, a sydney-i egyetemi professzora online kutatása során, 2000 válaszadó segítségével, arra a kérdésre kereste a választ: a számítógépes játékok milyen mértékben okoznak függőséget? A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a számítógépen játszó emberek közül minden tizenkettedik súlyos függőségben szenved.

„Egész életük a számítógépes játékok körül forog, ami egyértelműen a függőség jele. Ráadásul úgy tűnik, hogy más mentális problémáik is vannak, amelyek a túlságosan intenzív videojáték használatban manifesztálódnak” – állapította meg Starcevic.

A kutatók szerint további problémát jelent, hogy a játékfüggők hajlamosak az antiszociális viselkedésre és a depresszióra. Többségük naponta legalább négy órát fordít a szenvedélyére, ami a legtöbb esetben olyan MMO jellegű – vagyis online, egyszerre több játékos részvételével zajló – játék, mint a World of Warcraft.

A professzor hozzátette ugyanakkor, hogy a játékosok többsége nem függő, csupán az elenyésző kisebbségnek jelentenek ilyen jellegű problémát a számítógépes játékok.

A kutatásban szereplő 8 százalékos arányhoz hasonló eredményt kapott egy Iowa Egyetem kutatócsoportja is, amely a nyolc és tizennyolc év közötti korosztály számítógép használati szokásait vizsgálta. Tanulmányuk azt mutatja, hogy a fiatalok 8,5 százaléka addiktív a videojátékozás terén.

Számítógép függőség
http://www.haon.hu/hirek/im:haon:culture-seta/cikk/szamitogep-fuggseg/cn/haon-news-ed03-20051020-095644
Szerző: Révész Jenő, 2005. október 20.
Forrás: Hajdú Online

A számítógép-függőség pszichológiája
http://hup.hu/node/54838
Szerző: Asztalos Ágnes, 2008. május 8.
Forrás: http://hup.hu/

Függőséget okozhat a számítógépes játék
http://www.szabadfold.hu/csaladotthon/venynelkul/fuggoseget_okozhat_a_szamitogepes_jatek
2009. június 21.
Forrás: ELTE-TáTk hírlevél

A világ több millió játékosa számára mindennapos rendes elfoglaltság több órán keresztül a kedvenc virtuális világában való kalandozás. A különböző játékok egyre csábítóbb légköre sokaknak menekülési lehetőséget nyújt a való létből, de szörnyű csapdaként legtöbbször függővé is teszi ezeket a fiatalokat.

Természetesen a játékok a játékosok többségére nincsenek rossz hatással, legtöbbször kellemes kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget, sőt barátkozási alkalmakat biztosít a világ bármely táján éppen a gép előtt üldögélők számára. Az egyre szépülő számítógépes játékok azonban szörnyű csapdát is rejthetnek az óvatlanok számára.

A tudományos fantasztikus irodalom klasszikusai többször megálmodták a virtuális valóságok jövőjét, arra azonban nem gondoltak, hogy az ember által megalkotott fantáziabirodalmak ilyen hamar valósággá válhatnak. Egy felmérés szerint egyre növekszik azon fiatalok száma, akik minden nap több órát töltenek valamelyik szépen megtervezett online játék előtt.

A játékosok legtöbbször nem is sejtik a rájuk leselkedő valódi veszélyt, s könnyen függővé válnak a csillogó alternatív világok mögött rejtező - sikerre és nyereségre tervezett - profi marketingfogásoknak. A játékosok többsége legtöbbször vizuális élményfüggőséggel megússza a dolgot és jobb esetben kinövi a bizonyos életszakaszokra jellemző játékfüggőséget, de vannak akik esetében súlyos szociális zavarok is jelentkeznek a játékok hatására.

Azok, akik a valós világból történő menekülésre használják a számítógépes játékokat, különösen nagy veszélyben vannak, ugyanis az ő esetükben a virtuális tér az érvényesülés és a megbecsültség helye lehet. A már meglevő személyiségzavarokat nagyban elmélyítheti a játékok világában való túlzott elmerülés. A kutatók szerint a tanult, illetve a kialakuló szociális magatartásformák esetében is megfigyelhető, hogy a játékfüggők a valóságban nehezebben találnak hangot társaikkal.

Azon fiatalok személyiségfejlődésére, akik amúgy is problémákkal küzdenek ezen a területen, akár káros is lehet az, hogy a játék elveszi az időt a valódi élményektől, igazi kapcsolatoktól. A játékban persze mindenki a saját személyiségét igyekszik kialakítani, s ez néha hamis belső képet okozhat a játékosnak.

Persze a megoldás egyszerűen hangzik, vissza kell találni a valóságba. A kérdés csupán az, hogy akad-e elegendő motiváció ehhez. A mesés világok mögött rejtőző cégeknek nem érdekük elengedni a jól fizető ügyfelet, ezért kiszolgálják a fiatalok minden igényét. Ezekben a világokban többnek érzik magukat, mint a valóságban. Szebbek, okosabbak lehetnek, sőt varázslatos képességeik miatt emberfeletti tetteket hajthatnak végre. A játékok azonban - mint a mesék is - irreális képet festenek a fájdalomról és a halálról. A gyermeki énünk valahol mindig is az ezeken való felülkerekedést kereste, s ezekben a játékokban ez megvalósulhat. Az öröklét és a világ mentésének az illúziója minden játékban fontos motiváció.

A játékokban könnyedén lehetünk gazdagok. Sőt illik mind jobb páncélokat, fegyvereket viselni, mert ez nagyobb elismerést kelt más játékosokban. Erre alapulva persze már üzletté fajulva több megoldás is kínálkozik azoknak, akik mégsem szándékoznak minden idejüket a gép előtt tölteni. Kínában számos játékos pénzért játszik, s a játékban megtermelt virtuális pénz aukciókon keresztül változik valódi dollárokká.

A játékrendszerek ugyan tesznek erőtlen kísérleteket az ilyen csalások megakadályozására, de igazán nem lehet kiszűrni a jogtalan előnnyel indulókat. Sőt már olyan hirdetések is megjelennek, amelyek a játékos karakterének maximálisra fejlesztését is vállalja anélkül, hogy a játékosnak ezzel időt kellene töltenie. A megrendelés és fizetés után bizonyos idővel már a híres és elismert karaktert veheti át az, aki hajlandó kifizetni a borsosnak látszó összegeket. Igaz, a játék közbeni élményeket és kalandokat nem mellékelik, hiszen pont ebből marad ki a tulajdonos.

A játék maga is generálja azt, hogy mind több időt töltsenek a játékosok az adott világban, hiszen így az egyre nagyobb közösség biztonságos alapot biztosít a további fejlesztésekhez és a szerverek működtetéséhez. Az óriásivá növekedett üzlet számai szinte átláthatatlanok, bizonyos játékok milliós játékosállománya havonta fizet a szórakozás lehetőségéért, szerencsére még javarészt a valódi világban élve.

Egy másik felmérés szerint az online közösségekhez tartozó amerikaiak mintegy 43 százaléka legalább annyira erősnek érzi virtuális kötődését, mint amennyire valós kapcsolatait. Sok ember számára a virtuális közösségek legalább annyit jelentenek, mint a valódi emberi kapcsolatok. Az USC Annenberg Digital Future Projectnek ez a hatodik éves kimutatása, mely a világháló társadalomra gyakorolt hatását hivatott elemezni.

A mintegy 2000 megkérdezett magánszemély évente átlagosan 1,6 olyan új baráttal találkozik élőben is, akit korábban online ismert meg. Azonban évi 4,65 új ismerősükkel csak virtuálisan tartják a kapcsolatot. Az internetezők több mint 40 százaléka vallotta azt, hogy világháló segítségével a család mellett több baráttal is tartani tudja a kapcsolatot. Jeffrey Cole, a kutatást végző szervezet vezetője elmondta, hogy adataik bizonyítékul szolgálnak arra is, hogy az internet közösségi célból való felhasználása manapság egyre nagyobb jelentősséggel bír.

A szülők azonban vegyesen éreznek az internet iránt. A tanulmány szerint egy kicsiny, de egyre növekvő csoportjuk úgy tartja, hogy gyermekük túl sok időt tölt a weben. A 12 és afölötti korosztály hetente átlag 8,9 órát foglalatoskodik böngészéssel. Ez a szám több mint 12 százalékos növekedést mutat a tavalyihoz képest. Ám a megkérdezett szülők - ugyan a tavalyinál lényegesen kevesebben -, de még így is 70 százalékbanban vélik úgy, hogy gyermekük nem viszi túlzásba a netezést.

Okoznak-e függőséget az online játékok?
http://www.sg.hu/cikkek/49081/okoznak_e_fuggoseget_az_online_jatekok

2006. december 7.
Forrás: Figyelőnet

A számítógépes játékfüggés tünetei:

Függőség fogalma WHO (Világegészségügyi Szervezet) szerint: Azok a magatartásmódok, melyek bizonyos anyagok rendszeres fogyasztását foglalják magukba, és e szerektől függőség alakul ki. A személyiség nem tud lemondani róla még akkor sem, ha ezek testi, lelki és szociális ártalmait érzi vagy a környezete tiltja.

A függőség azonban nem csak anyagokkal szemben alakulhat ki. Létezik munka, társ, TV, számítógép, chat, vásárlás függőség is.

A WHO megfogalmazása mégis figyelemreméltó: a személyiség nem tud lemondani róla, még akkor sem, ha ártalmait érzi vagy a környezete tiltja.

Mit tapasztal a szülő, ha számítógép függő a gyermeke?

Valahogy úgy indul az egész, hogy a gyermek látva, beszélgetve másokkal kipróbálja a számítógépes játékokat. Amikor a környezete nem eléggé inger dús számára (nincsenek programok, szülők elfoglaltak, problémák vannak körülötte, akkor elkezd játszani.

Majd:

- Gyermeke egyre több időt tölt a gép előtt.
- Kezdi elhanyagolni a hobbijait, melyeket régen szeretett.
- Csak arról tud beszélgetni, hogy mit csinált, hol tart éppen a játékban.
- A baráti kapcsolatai is egyre inkább áthelyeződnek a virtuális világba, vagy az „igazi barátságot” az együttjátszás élménye adja.
- A tanulmányi eredménye fokozatosan romlik, egyre kevesebbet tanul.
- A realitásérzéke változik, egyre erősebb „sikerforrás” a számítógépes játékok során elért eredmény.
- Ha letiltásra kerül sor akkor az veszekedések, dührohamok, rongálások árán sikerül.

Mit tapasztal a gyermek?

- Elképzelni sem tudja az életét számítógép nélkül.
- Lehangolt, szorongó ha nem játszhat.
- Gyakran fáradt, álmos.
- Időérzéke leromlik.
- Megfeledkezik biológiai szükségleteiről (evés, ivás, pihenés) a játék közben.
- Nem érdekli más, csak a játék.
- Nem is érzi, hogy amit csinál probléma lenne, ez az ő világa hagyják őt békén!

A számítógép függés lelki okai:

„A számítógép függés egy segítségkiáltás”. Ez azért fontos, hogy a szülők ezt minél előbb észrevegyük. A gyermekünk, mint egy szenvedélyes játékos, vagy játékfüggő nincs tisztában azzal, hogy a játék lehet számára veszélyes. Sokszor a szülő sem, mivel a gyermek nem csavarog, szem előtt van, így megkönnyebbül.

Pedig magányos. A játékszenvedély oka legtöbbször a magány, a befelé fordulást, és az önbizalomhiány.

Képzeljük el csak a gyermeket, aki nem találja valamilyen okból a helyét a világban. Leül a gép elé. Betölti a játékot és indul a „varázslat”. A játék segítségével eljuthat oda, ahova eddig nem, lehet az, aki szeretne, stb. A siker, a való világhoz képest gyorsan jön. A játékok úgy vannak kidolgozva, hogy minél tovább ott maradjon a játékos a gép előtt. Rájön arra, hogy itt „megvalósíthatja önmagát”. És mint tudjuk az önmegvalósítás az ember egyik legfontosabb szükségelete.

A játék csak pótlék. A számítógép függő gyermekek közül a legtöbb figyelemre, önbizalomra, törődésre vágyik. És mikor ezt nem kapja meg, kudarcai vannak, egyre inkább menekül a monitor elé

Számítógép függő a gyermekem. Hogyan kereshetek megoldást, mint szülő?
http://www.boldog-gyermek.hu/szamitogep_fugges.html
Forrás: http://www.boldog-gyermek.hu/

A blog profilja megváltozott

Az elkövetkezőekben a számítógépfüggésről, a netfüggésről és a mobiltelefon-függésről fogok néhány cikket leközölni.

Bloggermottó:

"Van egy teória, miszerint ha egymillió majomnak adsz egy-egy írógépet, amit azok elkezdenek össze-vissza véletlenszerűen püfölni, akkor előbb-utóbb megírják Shakespeare összes művét. Az Internetnek (és a bloggereknek) hála, ma már tudjuk, hogy ez nem igaz."
 

Három újítást harangoznak be a Google Analytics blog mai bejegyzésében.
 

Egy kényelmi változtatás, amit már az elején érdemes lett volna bevezetni: testreszabhatóak lesznek az egyedileg definiált szegmensek megjelenései, website profilonként.

A másik újítás: könnyedén közzétehetőek lesznek egyéni beállítások, amit utána bárki alkalmazhat a saját Analytics profiljain.

A harmadik, legfontosabb újítás pedig a Pivot Table szerű rendezés lehetősége.

Excelből lehet ismerős a kifejezés a legtöbbek számára. Adatok rendezése, több oszlop (paraméter) értékeinek a figyelembevételével.

Talán egy rövid, angol nyelvű videóval lehet a legjobban szemléltetni az újítást:

Minden webanalitikai szoftver fejlesztő és/vagy felhasználó részére egy nagyon fontos hír:
A Google elérhetővé tette, a Google Analytics Export API -t.

A Google Analytics által mért adatokra alapozva készíthetőek egyedi webanalitikai célalkalmazások mostantól, a Google által támogatott exporttal.

Néhány ingyenes és fizetős alkalmazás már most is elérhető, amely az Analytics Export API-ra épül:

• Desktop alkalmazások Google Analyticsre.
• Gadgetek: kis alkalmazások iPhone-ra, Google személyes főoldalra, trendeket és összehasonlításokat prezentálva az egyes oldalak statisztikáit illetően.
• Prezentáció készítő alkalmazások
• Mobiltelefonos alkalmazások

Az alkalmazásokban sok a hiba egyelőre, de mindenképpen nagyon fontos lépés a Google részéről a lehetőség biztosítása a begyűjtött mérések exportjára.

A Google, a lokalizációs fejlődési törekvéseinek újabb eredményéről számol be a Google blogon.

Kb. fél évvel ezelőtt került élesítésre a Google Suggest, a hivatalos Google kereső oldalakon (kikerülve a Google Labs környezetből).

A fejlesztés alapján, az adott Google keresőhőz, földrajzilag a legrelevánsabbnak ítélt keresési kiegészítésekkel add tippeket a felhasználóinak (51 nyelvhez kapcsolódó, 155 google domainről, azaz ‘lokális Google kereső’ -ről van szó).

Példának okáért, ha valaki a magyar google-ba írja be a "pubs" szót, más tippek jelennek meg, mint hogyha ezt Írországban tennénk.

Patrick Altoft blogján tegnap megjelent egy cikk, amely a keresési szokások szerinti eltérésekről számolt be, keresők találati oldalait illetően.

Keresési szokásokat három nagy csoportba sorolunk be: navigációs, tranzakciós és információ keresés (keresések jellege, típusai).
Utóbbi kettő típusa szerint különválasztott méréseket végeztek.

Az eredmények: információ keresésnél sokkal tovább időz el, kevesebb találaton (a találati lista élén), a felhasználó, tranzakciós kereséseknél, több találatot áttekint.

A bejegyzés abban a tekintetben vizsgálja az eredményt, hogy milyen jellegű találatoknál fontosabb az első 3 helyezés és mi az, ahol több esélyt kapnak az első három találaton túl lévő oldalak is.
Érdekes kérdés, de én most egy másik vonulatával foglalkoznék a dolognak.
Az alapvető különbséget (tranzakciós keresés <-> információ keresés) én abban látom, amiben más az organikus találati lista és más a szponzorált, ppc hirdetések jellege és hatékonysága.

Egyszerű tranzakcióknál, tranzakciós kereséseknél, ahol könnyen mérhető konverzióról van szó (pl. termék megvásárlása céljából indított keresés, KGFB kötés - kötelező kampányban, last minute utazás, repülőjegy foglalás), minden bizonnyal, a PPC javára billen a mérleg a konverzió arányát illetően (más kérdés a forgalom!)
Ez az ahol egy rövid, de hatékony szöveggel verni lehet az organikus találatokat.
Vásárlási ciklus végén, mondjuk úgy, ha az e-commerce témáját tekintjük, sokat lehet nyerni PPC-vel.

Vásárlási ciklus eleje, ahol még nem döntött a brand mellett a felhasználó, ahol még csak tájékozódik, ahol nemcsak termék, de esetek nagy részében a forgalmazó kiválasztása is eldől, ott az organikus találatok az erősebbek.

Nem lehet persze ebben sem általánosítani, de alapvető karakterisztikáját illetően, ebben látom a különbséget keresési típusok és  keresési találatok jellege között.

A Google Analytics csapata elkészítette azt a 26 részből álló, audio prezentációs anyagot, amely egy online kurzus formájában megismerteti az Analytics használatának elméleti alapjait.
Az anyag elsajátítása után vizsgát is lehet tenni, amely révén "Google Analytics Individual" minősítés szerezhető.

Maga a tanfolyam ingyenes, mindössze a vizsgáért kell fizetni, melynek ára 50 dollár.

Készült egy hosszú lista azon nemzetközi domainekről, amelyek 2008 top eladásai között szerepeltek és tartalom nélkül, többnyire valamelyik domain parking szolgáltatás vendégszeretét élvezik.

Az ilyen és ehhez hasonló felvásárlások általában befektetési célból történnek, a cégek előre lefoglalják a jövőbeli domain címüket.

A listán szereplő domainek, a 40%-át teszik ki, a DnJournal által összeállított toplistának.
(készült egy lista 2006-2007-es domain eladásokról is, hasonló eredménnyel)

Magyar piacon nem nagyon érzékelhető hasonló érdeklődés. Olyan nevek vannak kihasználatlanul és komolyabb érdeklődők nélkül, amelyek témájában több milliárdos költések mennek hirdetésre éves szinten.

A domain címek felvásárlásából komoly következtetéseket lehet levonni, például egyes tervezett játék megjelenésekről akár évekre előre meg lehet bizonyosodni.

Például amikor a Blizzard lefoglalta a www.diablo3.com domaint, elindultak a találgatások és rajongók ezrei várták a játékot és minden egyes hírmorzsát róla.

Egyesek szerint nem.

Véleményem szerint igenis szükséges, mégpedig azért, mert a Google keresőforgalmára építő, pénzügyileg sikeres webes vállalkozások jelentős része a brandek által, a Google keresőn keresztül neki ajándékozott keresőforgalomnak köszönheti az üzleti értékét.
 

Vegyünk egy példát:

A GlobalPlaza, nagyáruházak akcióit monitorozza.
A "Tesco akció" kifejezésre keresve, jelenleg még a Tesco weboldalát is megelőzik, a találati lista első helyét megszerezve, de hasonló a helyzet egyéb áruházláncok esetén is és magukra az offline csatornákon meghirdetett akciókra is remekül szerepel a portál.
Megkérdőjelezhető, hogy a végleges vásárlások számát mekkora mértékben befolyásolja a dolog, de ami tény: a GlobalPlaza egy olyan portál amely a Tesco konkurenseinek az akcióiról is beszámol, plusz potenciális reklámfelület konkurenseknek.
(Megközelítőleg olyan napi 18-20 ezer visit lehet a Globalplaza-n, ami magyar tekintetben elég szép szám.)

Erősen fogalmazva, a keresőoptimalizálás egyik legjobban jövedelmező lehetősége, a brand hijack. Ennek fényében érdemes átgondolni a SEO fontosságát a nagy nevek szemszögéből.

Nemrég a Google megjelenített egy új szolgáltatást: A Google Adsense hirdetés megjelenítők definiálhatják azokat a tartalmi részeket az oldalaikon, amelyekkel releváns hirdetéseket kívánnak az oldalon viszontlátni.
Blog oldalakon, sok irreleváns tartalmi blokkot megjelenítő site-okon kifejezetten jótékony hatással lehet az Adsense bevételekre az alkalmazása, ahogy azt Michael Gray is bemutatja egy grafikonon, a saját esetét leírva.
 

A section targetinget egyszerű HTML tagek implementálásával alkalmazhatjuk:

<!– google_ad_section_start –>
<!– google_ad_section_end –>

Van fordított verzió is, amikor egyes blokkok kapcsán nem a kiemelést, hanem kifejezetten az ignorálást tartjuk fontosnak az Adsense robot részéről elérni:

<!– google_ad_section_start(weight=ignore) –>

A Google Help megemlíti, hogy olyan esetben javasolt az alkalmazása amikor elegendő tartalmat tudunk section targeted blokkokba helyezni.
Többszörösen használhatóak a tagek az oldalon.

Ez egy tanóra keretében létrejött blogocska, melyben a keresőoptimalizálásról és a webfejlesztésről fogok tömörített cikkeket közölni.

Mivel ez egy rendhagyó bejegyzés, elsőnek álljon itt a bloggerek Tízparancsolata:

Hat nap után még az Úr is megpihent, és a bloggerek is jobban tennék, ha követnék példáját. A brit Evangéliumi Szövetség reagált az információs társadalom kihívásaira, és kiadta a Tízparancsolat 2.0-t. Nem kőtáblán, csak a neten.

1. Ne rendeld blogodat önnön integritásod fölé.
2. Ne teremts bálványt a blogodból.
3. Ne élj vissza nickneveddel, és ne bűnözz az anonimitás leple alatt.
4. Tiszteld az Úr napját, és hetente egy napon tartózkodj a blogolástól.
5. Bloggertársaidat tenmagadnál is többre tartsd, és ne nagyítsd fel az ő hibáikat.
6. Ne bántsd mások becsületét, jó hírét és érzéseit.
7. Ne paráználkodjál gondolatban a weben.
8. Ne lopd el a másik által létrehozott tartalmat.
9. Ne tanúskodj hamisan bloggertársad ellen.
10. Felebarátod sikeres blogját ne kívánd. Elégedj meg azzal, ami a tiéd.