Soha nem hagyjuk otthon, izgatott öröm fog el, ha megszólal, szinte már nem bírunk élni nélküle - ez derül ki egy nemrég közzétett, a mobiltelefon használatot vizsgáló nemzetközi kutatás eredményeiből. A Synovate tizenegy országra kiterjedő nemzetközi kutatásának eredményei szerint a mobiltelefon mára mindennapjaink egyik, ha nem a legfontosabb szereplőjévé vált. A felmérés szerint az apró, állandó elérhetőséget biztosító készülék nélkülözhetetlenségét bizonyítja, hogy éjjel-nappal bekapcsolva, és állandóan kéznél van.
Az Egyesült Államokban, Kanadában, Dániában, Hollandiában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Malajziában, Szingapúrban, Tajvanon, Fülöp-szigeteken és Oroszországban készült felmérés eredményei szerint a mobiltelefont használók háromnegyede soha nem megy el úgy otthonról, hogy ne lenne nála a készüléke. Különösen magas a telefonjukat otthon nem hagyók aránya Oroszországban és Szingapúrban. Az orosz válaszadók 92, a szingapúriak 89 százaléka saját állítása szerint soha nem indulna el otthonról a telefonja nélkül. Ez a ragaszkodás odáig megy el, hogy a nyolcezer válaszadó mintegy harmada úgy érzi, nem bírna már élni mobiltelefon nélkül. A függők aránya Tajvanon és Szingapúrban kiemelkedő, az előbbiek 60, az utóbbiak 49 százaléka nem tudja elképzelni az életét a hordozható készülék nélkül.
A mobiltelefon az állandó elérhetőség mellett a folyamatos információáramlás lehetőségét és biztonságérzetet jelent használójának, így talán nem meglepő, hogy sokan ragaszkodnak hozzá. Újdonság viszont, hogy többen úgy vélik, készülékük elvesztése komolyabb problémát jelentene, mintha a pénztárcájuk tűnne el.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 25 százaléka számára komolyabb gondot okozna a mobiltelefonnal elveszett adatok ismételt beszerzése, mint ha a pénztárcával elveszett pénzt, bankkártyát és egyéb igazolványokat kellene pótolni. A legnagyobb arányban az oroszoknak okozna kihívást az elveszett készülék pótlása: míg a helyi válaszadók 39 százaléka a pénztárca, addig minden második személy a mobiltelefon helyettesítését találná komoly, szinte megoldhatatlan problémának. A kérdés ugyanakkor a legjobban a Fülöp-szigeteken élőket osztotta meg: 52 százalékuk a pénztárca, 47 százalékuk a mobiltelefon pótolhatatlansága mellett tette le a voksát.
A ragaszkodás további jeleit vélték felfedezni a kutatók abban, hogy a megkérdezettek 42 százaléka éjszakánként is az ágyhoz közel, a keze ügyében rakja le a telefont. Ez a szokás leginkább a fülöp-szigeteki (70%) és a maláj (62%) válaszadókra jellemző. Ez a két nemzet az egyébként, amely tagjait a leginkább örömmel tölti el megcsörrenő telefon hangja. Míg ugyanis a francia megkérdezettek 77 százalékát nem érdekli, addig a fülöp-szigetekiek 54, a malajziaiak 50 százaléka örömforrásként éli meg a hívásjelző hangot, számukra ugyanis ez azt jelenti, hogy valakinek valahol szüksége van rájuk.
A rövid szöveges üzenetküldés vitathatatlanul megváltoztatta az emberek kommunikációs és kapcsolatkezelési szokásait. A kutatás eredményei szerint ez a változás pozitív, szórakozató eredményekkel, és nem kifejezetten kellemes hozadékkal egyaránt járt. Eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka hazudott már sms-ben arról, hogy hol járt, vagy mit csinált, 20 százalékuk első randit szervezett, 12 százalékuk pedig szakított.
A kevésbé személyes üzenetküldésnek köszönhetően csökkennek a korlátok, oldódnak a gátlások, ami sokkal nyíltabb közléseket tesz lehetővé. A kutatás szerint körülbelül minden harmadik válaszadó flörtölt már írásban a partnerével, minden hatodik pedig mással is flörtölt a partnerén kívül. A legnagyobb arányban a britek és az oroszok udvarolnak sms-ben. A britek 47, az oroszok 40 százaléka flörtölt már a partnerével, míg az előbbiek 26, az utóbbiak 24 százaléka küldött már kacér, kihívó üzeneteket olyan személynek, akivel nem járt együtt.
Természetesen nem csak a kellemes témáknak ad teret az üzenetküldő funkció. A válaszadók 12 százaléka szakított már, 8 százalékukat pedig ejtették már sms-ben. A vizsgált országok közül a fülöp-szigetekiek, a malájok és az oroszok választották a legnagyobb arányban az elválás ezen nem túl baráti módját. A fülöp-szigeteki válaszadók 23, a maláj és orosz megkérdezettek 22 százaléka dobta már partnerét sms-ben. Az élmény fordítottját a maláj és a fülöp-szigeteki válaszadók közül élték meg a legtöbben. Az előbbiek 20, az utóbbiak 17 százaléka kapott elbocsátó "szép" üzenetet.
Ma már az újabb és újabb készülékek egyre több funkcióval vannak ellátva, így a telefonok az alapvető hívás és üzenet funkciók mellett a legkülönbözőbb dolgokra használhatók. A felmérés eredményei szerint tízből hat válaszadó otthonosan kezeli a multifunkciós készülékeket, mintegy 37 százalékuknak azonban fogalmuk sincsen, hogyan kell használni a mobilokba beépített modern kütyüket.
A kutatás eredményei szerint a tucatnyi közül a két alapvető mellett csak három rendszeresen használt funkció van a telefonokban: az ébresztőóra, a fényképezőgép és a játék. A mobil ébresztő funkcióját a válaszadók 67, a kamerát 62 százaléka használja, míg a játékokkal a megkérdezettek 33 százaléka szórakoztatja magát. A legtöbb funkciót a fülöp-szigeteki válaszadók használják: 88 százalékuk igénybe veszi az ébresztést, 63 százalék játszik, 48 százalék zenét hallgat, 44 százalék videót, 13 százalék pedig tévét néz a mobilján.
Mobilfüggőség: már nem lehet élni nélküle?
http://www.legnepszerubbsuli.hu/hirfalo/hirfalo
(Az oldal nem érhető el, de a google-n keresztül még meg lehet jeleníteni a cikk tartalmát:
http://209.85.135.132/search?q=cache:A_UGFeBi4D0J:www.legnepszerubbsuli.hu/hirfalo/mobilfuggoseg_mar_nem_lehet_elni_nelkul+http://www.legjobbsuli.hu/hirfalo/mobilfuggoseg_mar_nem_lehet_elni_nelkul&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=uk)
2009. október 01.
Forrás: DUE Online
